PEKF - Pécs EKF 2010

Gyugyi László műgyűjtő több mint 600 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye óriási jelentőséggel bír. Darabjai a gyár 40 évét átölelő (1870-1910) időszakának termékei, amelyeknek születése három nagy korszakhoz kapcsolódik: a historizmus, a millennium és a szecesszió periódusaira. A historizmus korszaka (1878-1885) alatt keletkezett tárgyakra a természet motívumai mellett a régészeti és néprajzi gyűjtőmunka „sajátos és nemzeti” forrásai jellemzőek. A Zsolnay kisasszonyok, Teréz és Júlia részfeladata volt az ornamensek gyűjtése. A gyűjtemény különlegessége, hogy mindkettőjüktől saját festésű, szignált, datált korai tárgyat is láthatunk a kiállításon.

A korszak egyik legmeghatározóbb, a „nyugati orientációt” képviselő tervezője Klein Ármin volt, aki egy személyben festő, szobrász, forma- és dekortervezőként is dolgozott. Munkájára jellemző témák a klasszicizáló, görög mitológiai alakok, a kora-reneszánsz öltözékű figurák, az ónémet típusú portrék, és a magyar „nép-életnek” jelenetei.

Az 1896-os év igazán különleges a Zsolnay-gyár történetében: Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára új máztechnikát fejlesztett ki Zsolnay Vilmos, amelyet az ünnep tiszteletére „millenniumi technikának” nevezett el. A későbbiekben eozin néven csodált, színváltó, színjátszó mázféleségekkel jelent meg, melyeken nemesfémek és drágakövek színe csillog. Ez a technika tette a gyárat világhírűvé, amely egybeforrt Zsolnay Vilmos nevével. Ehhez a periódushoz tartoznak az indiai, japán és kínai mintázatú műtárgyak is, amelyet a magyarság ázsiai eredetének kutatása motivált. Az alapító halála után fia, Miklós vette át a gyárat, s 1900-1921 között ő az a személy, aki vezérszerepet töltött be annak történetében.

Ő hívta Pécsre Rippl-Rónai Józsefet, Apáti Abt Sándort, s a fiatal szecessziós gárda további tagjait. A XX. század első évtizedében öt művész, három szobrász és két festő is dolgozott a gyártmányfejlesztés szolgálatában. Apáti Abt Sándor kiemelkedő szerepet játszott a szecessziós periódus művészeti munkájában, 10 évet élt és dolgozott Pécsett. Igen termékeny alkotó volt, a Zsolnay mauzóleum szobrászati elemeit is ő mintázta az eozinszarkofágjának domborműveivel együtt.

A gyűjtemény az Európa Kulturális Fővárosa program alkalmából lel otthonra Pécsett, a Zsolnay Kulturális
Negyedben, egy kifejezetten e célra átalakított szecessziós épületben, az egykori Sikorskivillában.

Látogatási rend

2009 augusztusában született meg a megállapodás, amelyben az Amerikában élő dr. Gyugyi László hatszáz darabos, egyedi darabokat tartalmazó magángyűjteménye visszakerült Pécs város tulajdonába. A tárlatnak otthont adó Sikorski-ház elsőként került átadásra a Zsolnay Kulturális Negyed beruházásai közül, hogy mielőbb a nagyközönség előtt is láthatóvá válhasson a különleges kiállítás. A negyedben azonban az építkezések tovább folynak, így, türelmet kérve a nagyközönségtől, a szervezők következő látogatási rendet alakították ki:
A Gyugyi-gyűjtemény látogatása a beruházások befejezéséig bejelentkezés alapján történik. A bejelentkezést hétfőtől péntekig, 8.00-tól 16.00 óráig, a következő telefonszámon és kontakszemélyen, vagy e-mailen keresztül lehetséges: Tóth Viktória 30/5623760, e-mailen: gyugyikiallitas@gmail.com

Látogatási rend: Csütörtök-vasárnap 10.00, 14.00, 16.00 óra, vagy előzetes bejelentkezés alapján.
A gyülekező helyszíne: Zsolnay úti déli bejárat
Belépőjegyek 2010 decemberéig:
Felnőtt: 1000 Ft
Diák/Nyugdíjas: 500 Ft
Tüke kártyával: 800/400 Ft
Jegykiadás a helyszínen történik.

„Értékmentőknek” a befizetést igazoló szelvény felmutatásával a kiállítás ingyenes, de bejelentkezés
szükséges. A mai napig több mint ezer „értékmentő” támogatta a Gyugyi-gyűjteményt.
További információk az www.ertekmentok.hu és a www.pecs2010.hu oldalon találhatók.

A kiállítás hosszantartó kutatások eredményeként 13 német köz- és magángyűjtemény, 3 amerikai és 1 zágrábi magángyűjtemény valamint 16 magyarországi köz- és magángyűjtemény agyagából áll össze és reprezentatív katalógus kíséretében kívánja felmutatni a magyarok eddig kevéssé hangsúlyozott hozzájárulását a modern művészet ezen alapvető, sokat vitatott tendenciájához.

Egyedülálló magyar és egyetemes művészeti örökség

A kiállításon az érdeklődők első alkalommal kaphatnak ilyen mértékű átfogó képet a magyar Bauhaus sokszínűségéről a többi között Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Pap Gyula, Berger Otti, Forbát Alfréd, Weininger Andor, Molnár Farkas, Stefán Henrik, Johan Hugó, Sebők István, Neugeboren Henrik, Schwarz István, Téry Margit, Fodor Etel, Blüh Irén, Kárász Judit, Kállai Ernő és Bortnyik Sándor munkásságának megtekintésén keresztül.

Az építészet, dizájn, bútorkészítés, tipográfia, reklám, színház, fotó, film, festészet, plasztika területén jelentkezett újítások mellett a Bauhaus transznacionális szemlélete is megelevenedik a kiállításon az ünnepek és hétköznapi élet bemutatásával, melyben szintén kiemelkedő szerep jutott a magyaroknak.  A mesterek és tanítványok egymást inspiráló alkotói kollektívájának eredményeit láthatják az érdeklődők, amikor a növendékek munkái együtt szerepelnek a világhírű mesterek: Gropius, Kandinszkij, Klee, Itten, Feininger, Schlemmer, Bayer és Joost Schmidt alkotásaival.

Különleges kiállítás és összművészeti ízelítőt nyújtó kísérőprogramok

A Janus Pannonius Múzeum nem csak magyarországi, de európai viszonylatban is úttörő kiállítása a művészettörténeti jelentőségen túl Pécs, mint szellemi-kulturális központ szerepét is erősíteni kívánja a kiemelkedő kulturális esemény révén. A tárlat ideje alatt bemutatják a magyarok kapcsolatát az intézménnyel, a különböző korszakokat, a művészi tevékenységet, a műhelymunkát, és az ipari tervezés folyamatát. A szervezők a program kapcsán szeretnék ismét megkedveltetni, s népszerűvé tenni hazánkban is a külföldön széles körben a mai napig elismert stílusirányzatot, s annak műtárgyait. A kiállítás kurátorai: Bajkay Éva, Annemarie Jaeggi, Várkonyi György.

A tárlathoz kísérőrendezvények is csatlakoznak dinamikussá téve a programot: megrendezik a sárkányünnepet és a lampionünnepet, lesznek családi- és gyermekfoglalkozások, valamint a pécsi Bauhaus épületeket bemutató sétákra is sort kerítenek, továbbá felelevenítik a Bauhaus-színházat is.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum fő partnere a berlini Bauhaus-Archiv, Museum für Gestaltung, ahol a kiállítás szintén megrendezésre kerül 2010. december és 2011. február között.

A 2010-es Stefánia Fesztivál alapgondolata a nosztalgikus és modern elemek ötvözése. Így a történelmi színeket idéző programok mellett ezúttal mentalista produkciókkal és fényfestéssel is ismerkedhetnek a látogatók. Régi és új előadásokkal egyaránt a páratlan balatoni panoráma kölcsönöz hátteret, amit a kirándulni vágyók a Siófok és Balatonfüred között rendszeresen közlekedő nosztalgiahajóról csodálhatnak meg.

A Monarchia nemcsak a művészetek felvirágzását hozta, hanem ekkor épültek ki Közép-Európa legnagyobb és legfejlettebb vasúthálózatai is. Erre is emlékeznek, amikor a fesztivál nyitónapján, augusztus 5-én gőzmozdony-vontatású nosztalgiavonat indul Budapestről Siófokra. A Nyugati pályaudvar királyi várójában kosztümös kísérők és monarchia-korabeli jegykezelők fogadják az utasokat. E járattal érkezik a fesztiválra „maga” Stefánia hercegnő és udvari kísérete is.

A hercegnő Siófokon bizonyára megkülönböztetett örömmel köszönti majd első anyósát. A Stefánia Fesztivál különlegessége idén ugyanis a Budapesti Operettszínház vendégelőadásában színpadra állított Elisabeth című musical lesz, a legendás Erzsébet királyné életéből költött zenés darab. Az Elisabeth-et 1996-os szegedi bemutatója óta nagy sikerrel játsszák, a főbb szerepekben Janza Katával, Bereczki Zoltánnal, Molnár Piroskával, Földes Tamással és Szabó P. Szilveszterrel. A Kerényi Miklós Gábor rendezésében színpadra állított darab társ-zeneszerzője is magyar származású – a Grammy-díjas Lévay Szilveszter.

Egyedülálló produkciónak ígérkezik a fesztivál kortárs fényfestészeti attrakciója, a raypainting is. A monumentális vetítés a siófoki Fő teret és a környező épületeket használja majd vászonnak, a produkció idejére a varázslatos újrafestés szemlélői is a műalkotás részévé válnak.

A siófoki Stefánia Fesztivál kiemelt szerepet játszik abban a fejlődésben, ahogyan Siófok városa túlnövi a balatoni turisztikai központ megszokott szerepkörét, és a térség kulturális fővárosává válik.

A történeti Stefánia

Stefánia belga királyi hercegnő (Stephanie Clotilde Luise Hermine Marie Charlotte van België) a boldogtalan sorsú Rudolf koronaherceg hitvese volt, később özvegyi fátylát letéve Lónyay Elemér grófhoz ment feleségül. A második világháború végén férjével a Pannonhalmi Bencés Főapátságban kaptak menedéket, Stefánia itt hunyt el, 1945. augusztus 23-án, 81 éves korában.

Stefániához fűződik az Európában egyedülálló magyar védőnői szolgálat kialakítása, 1915-ben ugyanis névadója és védnöke lett az Anyák és Csecsemők védelmére alakult Országos Stefánia Szövetségnek, mely elsőként bocsátkozott bele szakszerű eszközökkel a magyarországi csecsemőhalandóság visszaszorításáért vívott harcba.

Mivel a hercegnő nagyon kedvelte országunkat és a magyar konyhát, máig számos ételfajta viseli nevét (Stefánia vagdalt, Stefánia torta). A „Stefánia módra” készített főételek közös jellemzője, hogy valamilyen formában beledolgozott főtt tojást tartalmaznak.

Az idén 25 éves Francia Cirkuszakadémia a modern artistaképzés európai fellegvára. Ide szeretne bejutni minden fiatal, akit a bátorságot, ügyességet és kitartást igénylő akrobatika mellett a színház, a zene és a tánc művészi kifejezőeszközeiből építkező új cirkuszi irányzat érdekel.

A kiválasztottak hároméves tanulmányaik eredményét egy jeles alkotó irányítása alatt elkészülő diploma-előadásban mutatják be Franciaországban, később nemzetközi turnéjuk során. A legutóbbi, 21. évfolyam produkciójának elkészítésére a Krétakör művészeti vezetőjét, Schilling Árpádot kérték fel – az előző évben George Lavaudant, a párizsi Odeon Színház igazgatója rendezte az előadást.

A magyar rendező és a 16 fiatal közös munkája személyes történetekből: vándorlások és kalandok, szerelmek és csalódások, vágyak és rémálmok mozaikjaiból építkezve teremt hazai porondon ritkán látható, egyszerre költői és mulatságos világot. Az előadás elsősorban a férfi-női viszonyról szól, emellett egyfajta filozofálgatás a művészetről, a színházról a cirkusz eszközein keresztül. Az önkifejezés vizsgálata: meddig tart a művész felelőssége, s mire van lehetősége a néző előtt a porondon. Az előadás minden korosztály számára nyitott, de arra azért készüljünk fel, hogy nem hagyományos cirkuszt látunk majd, hanem egy felnőtt előadást, amit a gyerekek is bátran megnézhetnek.

A városi nyúl újfajta, ravasz és szellemes mutáció. Az URBAN RABBITs előadásában összefér közvetlenség és lélegzetelállító bravúr, az egyéni mutatványok egy közös elbeszélésbe ágyazódnak bele, cirkusz és színház észrevétlen egyesül.

„A cirkusz nem csak sporttevékenység, hanem egy önkifejezési lehetőség, a test fizikai lehetőségének tanulmányozása. Engem – színházi ember lévén – a színházszerűsége ragadott meg, a sajátos dramaturgiája.”  (Schilling Árpád)

További információ: www.urbanrabbits.eu

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program soron következő eseménye egyedülálló helyszínének köszönheti varázsát – az impozáns, ezer év történelmét átfogó dóm előterében a tradicionális és a modern, könnyedebb művészeti produkciók egyaránt különleges atmoszférában ejthetik rabul a publikumot, az előadás pedig a színpadról is emlékezetes marad a művészeknek.

Ezt a miliőt tölti be a június 12-i, szombat esti nyitányon az izraeli Shekeak életvidám és energiától duzzadó produkciója. A tucatnyi fiatalból verbuválódott csapat műsora több mint táncelőadás – a bármiből kicsalogatható ritmus kreatív és rendkívül látványos showját élvezheti a közönség. A vasárnap a hazai kultúra jegyében telik: a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű című estjét mutatja be a nagyszínpadon, rendhagyó válogatást nyújtva Erdély egyedülállóan gazdag tánc- és zenefolklórjából. Produkciójuk az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épül, rapszodikusan ellenpontozva komikumot tragikummal, örömöt bánattal. A ritmus- és mozdulatkavalkád a hétfői napon is folytatódik – a szöuli Last For One breaktáncegyüttes és a hagyományos koreai ütőszenét újszerű köntösben prezentáló DoDo előadása nyújtja érdekes egyvelegét a tradicionális szólamoknak és a 21. századi utcai táncoknak.

A nagyszabású táncos események mellett a hétvégén brit nap, kamara- és jazzkoncertek, valamint gyermekprogramok várják az érdeklődőket. A folytatás pedig ígéretes neveket tartogat: június 20-ig mások mellett a Bin-Jip, a Cantores Minores, a Babylon Circus, a NeoFolk, Miquéu Montanaro és a Keleti Szél, a Vujicsics és a Söndörgő, valamint a Kaláka és a Szélkiáltó várja a közönséget a pécsi Sétatérre.

Teljes program: www.setaterfesztival.hu

A Florina és Faunária nyolc önállóan alkotó iparművész kísérlete arra, hogy a műhelye magányából közös kalandra induljon. A téma és a helyszín azonos: a kert. Tér a játékos felfedezésre, ahol önálló alkotásokat, és egymás anyagaival ismerkedve, közös installációt hoznak létre. Ennek az utazásnak az izgalmát a néző is átélheti, ha megtekinti a kiállítást.

Gondolataink a kertről:

 „Imádom nyári reggeleken végigjárni kertem növényeit. Ahogy a páfrány kibontja kunkoriságából leveleit, ahogy a pipacs szőrös bimbójából kifakadnak a selymes, tüzes, gyűrött szirmok, mire kisimulnak, előbújnak a finom porzók és a feketén meredező bibe.” (Vertel Andrea)

„Az álmos reggeleken egy bögre kávéval pizsamában bolyongok, töltekezem színekkel, illatokkal, összefolynak gyermekkori kertek: őszirózsák, kardvirágok, kaprok illata, és a mai pázsit zöldje, a kis tó csillanása, tavirózsák…” (Baranyai Ildikó)

„Az én kertem az erdő! Együtt élek a természettel, az erdővel, állataival, függönyök nélkül; a kint van bent, a bent kint. Fák, mókusok, vaddisznók, őzek… ló, szamár, kutyák. Bent ugyanez játék formájában.” (Fábián Elvira)

„A kert a nappalim folytatása, életem szerves része, ahova mindenhonnan visszavágyom, ahol otthon vagyok. Ismerem minden szegletét. – A gyomlálás nekem olyan, mint a homokozás a tengerparton, időtlen merengés. – „  (Vácz Anna)

„A kertben kérdéseket teszek fel a természetnek, és az válaszol. A földre ülök, figyelek, belesimulok, a részévé válok. Az idő múlását a bőrömön érzem. Régi kertemlékeket keltek életre: illatokat, fényeket, szöcskeugrálást, madárrebbenést ültetek.” (Vágó Zsófi)

„Számomra a kert kapu. Átjáró a saját lelkemből az élő valóságba és az életből a saját

lelkembe.” (Vágó Kata)

„Munkáimnak hosszú ideig kettős arculata volt. Az organikus világot rögtön egyfajta konstruktivista szemlélet váltotta fel. Ma már értem, mi volt a mozgatórugó, hiszen a természet is ezt a sokszínűséget mutatja. Így érkeztem meg Florinához és Faunáriához.”